A notebook és a laptop angol eredetű szavak, és az informatikában a hordozható személyi számítógépeket takarják.

Ezek teljes értékű PC-k, az asztali változatokhoz képest a lényegi különbség a kompakt formai kivitelezésben és a hordozhatóságban rejlik. Ugyanazokat a funkciókat betöltő alkatrészekből épül fel, ezek azonban jellemzően kisebb méretűek, könnyebbek, kevesebb hőt termelnek, és kevesebb energiát is fogyasztanak, mint az asztali PC-kben megtalálható megfelelőik. Ezt részben korszerűbb anyagokkal, részben a hordozhatóságot szem előtt tartó tervezéssel és gyártástechnológiával érik el.

A notebookok ugyanazokat a szoftvereket futtatják, mint az asztali gépek, így a laptopokra ugyanaz a Windows, Linux vagy MacOS alkalmazások telepíthetőek. A hordozható számítógépek ma már szinte kivétel nélkül újratölthető akkumulátorral szerelve vásárolhatóak meg, amelyek révén több órát is képesek elektromos hálózat nélkül üzemelni.

Bár egyesek vitatkoznak arról, hogy a notebook és laptop szavak teljesen felcserélhetőek lennének − egyébként a laptop egy régebbi elnevezés –, a gyakorlatban (helytelenül) szinonimaként használjuk azokat.

A notebook szó szerinti jelentése jegyzetfüzet (notesz), ami a hordozhatóságra, kis méretre és a szövegbevitelre utal, a tulajdonos a hóna alá csapva, vagy hord-táskában viszi magával. Ezzel szemben a laptop pedig a lap és a top szavakból lett konstruálva, jelentése kb. „ölre való”, és saját hord-füllel rendelkezett, mint a régi táskaírógépek ... ma már (évek óta) nem gyártanak ilyen gépeket. Ez az elnevezés ugyanakkor megtévesztő lehet, ugyanis ölbe téve egyik mobil gépnek sem ergonomikus a használata, tudományos vizsgálatok pedig rámutattak, hogy a gép alján fejlődő hő egészségügyi kockázatot jelent a férfiak számára.

Örömmel értesítjük kedves ügyfeleinket, hogy 2011. szeptember 22-től megváltoztattuk cégünk által értékesített tárhely csomagok összetételét.

Itt a tavasz, akik vásárláson gondolkodnak, ne habozzanak!

Az akciónk weblapkészítésre is vonatkozik!

 A külsõ merevlemezek többek között azért is ilyen olcsók, mert nem kell rájuk jogdíjat fizetni, legalábbis egyelõre. Azt, hogy milyen adathordozókra, és milyen összegû jogdíjkötelezettség vonatkozik, egy öt hazai jogkezelõ szervezetbõl álló grémium határozza meg minden évben: alapvetõen azokra az adattároló eszközökre róják ki ezt, amelyeket tipikusan multimédiás célra használnak. Ezt a listát 2011-tõl a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának javaslatásra az igazságügyért felelõs miniszter hagyja jóvá, a listát pedig a Hivatalos Értesítõben és az  Artisjus honlapján teszik elérhetõvé. A szerzõijogvédõ szervezet honlapján jelenleg a tavalyi összegek szerepelnek, mivel az idei árakat még nem hagyta jóvá a szaktárca. Annak elfogadásáig a forgalmazóknak a tavalyi árak alapján kell kalkulálniuk.